Kazán

Kondenzációs kazán

Egyre gyakrabban hallunk manapság a korszerű-, energiatakarékos-, környezetkímélő fűtési megoldások fontosságáról. Kérve kéretlenül megkapjuk nap, mint nap, micsoda pazarlást viszünk véghez napi tevékenységünk során. A magyar ember szinte már szégyelli magát, amint a televízióban, a sajtóban az összehasonlító táblázatokat mutogatják; mennyire le vagyunk lemaradva Európa többi részétől, nem csak anyagilag, de környezetkímélés szempontjából is. A kondenzációs kazánok esetében ez a lemaradásunk körülbelül 20-25 év! Sebaj, végre olyan technológia áll rendelkezésünkre itthon is, amely amellett, hogy energiatakarékos, kényelmes és környezetkímélő, még megfizethető is.

1978.-ban Hollandiában szabadalmaztatták az első kondenzációs kazánt. Az ötlet rendkívül egyszerű, mint a nagy ötletek többsége. Hogy megértsük a kondenzációs kazán működését, először is nézzük meg, mi történik egy hagyományos kazán belsejében az égés során. Azt már általános iskolás korunk óta tudjuk, hogy az energia nem vész el, csak átalakul. Az égés során energia szabadul fel, azaz égetéssel nyerjük ki a fűtési energiát a fűtőanyagból, legyen az szilárd, vagy légnemű. Maga az égési folyamat minden csepp energiát kiprésel a fűtőanyagból, csak a kazánjaink sajnos nem képesek arra, hogy ezt a mennyiséget 100%-ban fel tudják használni lakásunk fűtésére. Hová tűnik az a hő, amit nem hasznosítunk? Vízgőz képződik belőle, amely megkötve az égés során termelődött savakat lecsapódik a kémény belső falára. Kondenzvíz lesz belőle. Nos, ennek a kondenzátumnak a „befogására” tervezték a kondenzációs kazánt. Hol van ugyanis az általunk kihasználatlan hőenergia? Ott, benne a vízgőzben!

A kondenzációs kazán nagy felületű, tagolt hőcserélő felülete lehetővé teszi, hogy a távozó hő annyira lehűljön már a kazán belsejében, hogy ott le is tudjon csapódni. Márpedig ha a vízgőz nem a kéményben, hanem a kazánban csapódik le, a benne rejlő hőenergia visszaforgatható a fűtési rendszerbe. Ezzel nem csak a fűtőanyagból hasznosítható energiát növeltük meg 15-20%-kal, hanem jelentősen csökkentettük a kéményen távozó káros anyagokat is. Így is keletkezik némi víz, de azt már nyugodtan beleengedhetjük a szennyvízelvezető rendszerbe.

A mai korszerű kazánok hatásfoka 90-95%, ami igencsak jónak mondható. Hogyan számolják ezt ki? Minden anyagnak van egy úgynevezett égéshője, ami az adott fűtőanyag teljes hőenergiáját jelenti, valamint van fűtőértéke, ami az érzékelhető hőenergia mennyiségét jelenti. Értelemszerűen az égéshő minden esetben nagyobb, mint a fűtőérték. A kazánok hatásfokát úgy számolják ki, hogy a fűtőértéket veszik alapul, az egyébként is eltávozó hőenergia mennyiségével nem számolnak. Egyszerű példával élve: Ha 1 egység tüzelőanyag égéshője 100, de az égés során óhatatlanul távozik felhasználatlan energia, mondjuk 15, akkor az adott fűtőanyagunk fűtőértéke 85 lesz. Ezt a fűtőértéket a kazánok hatásfokának számításakor 100-nak veszik. Tehát ha ezt a megmaradt 85-öt a kazán 90%-ban ki tudja használni, akkor értelemszerűen 90%-os hatásfokkal fűt. Igen ám, csakhogy a kondenzációs kazán az eltávozó hőt is megfogja, amivel eddig nem számoltak. Megforgatja még egyszer a fűtési rendszerben, kisajtolva belőle az utolsó csepp hőenergiát is. Így ha a 85-öt vesszük alapul úgy gondolkodva, hogy a 15 egyébként is elmenne, nos ehhez a számhoz képest a kondenzációs kazán akár 108%-os hatásfokot is elérhet. Ne csodálkozzunk tehát, ha egy prospektusban azt olvassuk, hogy a kondenzációs kazán több mint 100%-os hatásfokkal fűt. Ez általában nem népbutító reklámszöveg, csak a számítási gyakorlatból ered.

Megszokhattuk már, hogy ami a nyugati országokban beválik, az nálunk nem mindig hasznosítható. Napkollektorral melegvizet előállítani Görögországban nem nagy mutatvány, de itthon télen azért gondok adódhatnak vele. Esővíz visszanyerő rendszer telepítése Angliában gyorsan kifizetődik, nálunk azonban sok évet kell várni rá. A kondenzációs kazán esetében nincs ilyen tényező. Ráköthető a már meglévő fűtési rendszerre, nem kell szétbontani a házat! Ugyanúgy néz ki, és a felhasználó szempontjából ugyanúgy működik, mint egy hagyományos kazán. Mégis, amíg a nyugati országokban körülbelül a fűtési rendszerek 50%-át (Hollandiában majdnem 100%-át) teszik ki a kondenzációs kazánok, addig itthon körülbelül 2%-nál járunk. Ez a szám rohamosan fog nőni a közeljövőben, tekintve, hogy a némileg drágább készülék 3-4 fűtési szezon alatt visszahozza az árkülönbözetet. Ezzel a ma ismert leghatékonyabb energia- és pénz megtakarítást teszi lehetővé.

forrás:  www.epitesiportal.hu