Kazán

nagy tűzterű kazán

A  kazánok nagy tűztérrel, nagyméretű tüzelőajtóval (350 x 350) rendelkeznek, melyen szekunder levegő szabályozó van kialakítva. Teljes tűztér szélességű huzatszabályzós hamuzó ajtóval készülnek.
A rostélycsövekben is cirkuláló víz növeli a kazán hatásfokát és a rostély elégését is megakadályozza. A tűz a felette egysorban húzott vastag falú csövek és a két víztálca megkerülésével éri el a füstcsövet.
A nyomáspróbát az üzemi nyomás másfélszeresével végezzük ami nyitott rendszernél 1?5 bar zárt rendszernél 4 bar. Külső szigetelést külön kérésre készítünk. Régebbi fűtési rendszereknél kazáncsere esetén helyszíni felmérés alapján alakítjuk ki Az előremenő és a visszatérő csövek pozícióját. Az esetek 95%-ában átalakítás nélkül ki lehet cserélni a régit az új tüzelőberendezéssel.

A kazán élettartamának növelése és a jobb hatásfok elérése érdekében  a visszatérő ágba háromjáratú thermoszelep beépítése ajánlott. Alacsony hőfokon üzemeltetett kazánban széntüzelésnél a kéndioxid nem ég el és a levegőből beszívott párával kénsavas vegyületet alkot. Ez okozza a kátrányosodást és ez marja szét a kazán belső falát. Szerves tüzelőanyagnál nincs kéndioxid képződés. A kazán ideális üzemi hőfoka 70-90CC. Ezen a hőfokon tökéletesen kiégnek a szerves anyagban lévő gázok amelyek a tömegarány 83%-át alkotják. A maradék 17% faszén formájában elizzik a vízrostélyon. Az energia arány  67%-a a gázokból. 33%-a a faszénből tevődik össze. A fagáz 1000QC-on kék lánggal ég, míg a faszén 500°C-on láng nélkül izzik.  A  fatűznek kétszer kell levegő. Az égési levegő  80%-át  alsó  levegőként kell  a tűzhöz juttatni.  Ez  a  “primer levegő” nélkülözhetetlen a fa összetevőinek bomlásához és a fagáz képződéséhez, de a faszén sem ég el nélküle. Az égési levegő 20%-át másodlevegőként kell a fagáz lángok térségébejuttatni. A “szekunder levegő” a fagáz tökéletes égéséhez kell.

forrás: http://www.vasiceginfo.hu/index.php?ugras=katalogus&katszama=710&elem=28598