két vízterű kazán

A megoldott probléma:
A feltaláló fő célja egy jó hatásfokú, és csökkent káros anyag kibocsátású, olcsó kazán megalkotása volt.

Meghatározás:
A találmány tárgya egy két vízterű kazán, mind ipari, mind háztartási használatra.
Kisebb, olcsóbb és alacsonyabb évi fűtőanyag fogyasztású, mint az egyéb, azonos fűtőteljesítményű kazánkonstrukciók, a káros kibocsátások nagymértékben le vannak csökkentve és a keletkezett égéstermékek hőmérséklete a szokásosnál alacsonyabb.

Bemutatás:
A két vízterű háztartási kazánrendszer, a fejlesztés harmadik generációja, amelyekből többezres széria készült. A kazán hengeres alakú, fekvő elrendezésű kazántest, ahol a kazán tűztere és kúpos kiképzésű bordázott csövekből álló konvektív része, különleges gyártási eljárással készül. A belső (primer) és a külső (szekunder) hőtároló víztér közötti kényszerkeringtetést, a fűtési rendszerbe beépített szivattyú biztosítja. Az égő, a tűztér és a konvektív rész egymásra gyakorolt kölcsönhatásának következtében olyan lesz a láng infravörös sugarainak hullámhossza és a hőáramsűrűség, hogy megközelítse, vagy elérje az optimális értéket. A bevitt energia 68-70%-a a tűztéri felületeken kerül hasznosításra. Az ipari kazánok fajlagos tűztéri hőterhelése 140-160 kW/m2 és a háztartási típusoké 40-50 kW/m2. A 700 C fok alatti kilépő tűztérhőmérséklet és a kúpos kiképzésű bordáscsöves konvektív rész kialakítása miatt, 30%-kal csökkent a beépített fűtőfelületek nagysága és a kazán mérete. Hatékony hőközlési mód kifejlesztésével és a kis hőmérsékletű korrózió veszélyének a megszüntetésével a melegvizes kazánok ötvözött anyag helyett szénacélból, 60%-kal kisebb költséggel készülnek.

A hőtárolás céljából kialakított külső szekunder víztérben lévő 80 C fokos víz egy része, a rendszer begyújtás előtti szellőztetési ideje alatt, visszakeringetés következtében, a primer víztérbe folyik vissza. Ezzel megszűnik a hidegindidítási körülmények és a harmatpont kialakulásának a lehetősége és ezek káros következménye. A kazánok fűtőfelülete az égő beindítása után 1 percen belül eléri az optimális üzemi hőmérsékletet. A kazán éves készenléti vesztesége szakaszos üzemben 0,7%. A kazán üzemi hatásfoka 94%± 1%, éves hatásfoka 93% ± 1%. Kondenzációs eljárással az üzemi hatásfok 105% ± 1%, éves hatásfok 102% ± 1%. Kvantummechanika terén az eddig végzett kutatások eredményeinek a felhasználásával, további kazánfejlesztéssel lehetőség kínálkozik a CO2 és a NO, NO2 kibocsátásának megszüntetésére, így újabb energia nyerésére és 150%-os összhatásfok elérésére.
Előnyök:
A láng megnövelt hősugárzó képessége megközelíti a hősugárzási maximumot, ennek következménye, hogy jelentősen csökken a kilépő tűztérhőmérséklet.
Kedvező hőközlési mód alkalmazásával, kisebb a konvektív fűtőfelület, a kazánméret és a gyártási költség.
Az eddig ismert elmélettel és a követett gyakorlattal ellentétben:
a. kis légfeleslegnél CO nem keletkezik,
b. nagy égési hőmérsékletnél csökken a kibocsátott NO, NO2 mennyisége,
c. az égés második fázisában az SO2 nem alakul át SO3-á, megszűnik a kénsav és a kishőmérsékletű korrózió kialakulásának a lehetősége.

forrás: http://www.inventor.hu/Olympic2000/gf/gf0096e/gf0096e.htm

tiszta kazánban a tűz is szebben ég

Bármilyen különösen hangzik, a téli fűtési idény megkezdése előtt elvégzett, alapos nagytakarítással jelentőset spórolhatunk az energiaszámlán. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy a fűtőtesteket is tisztítani kell. Az ősszel mindenképpen esedékes nagytakarításkor konvektoros lakásokban a fűtőtestet portalanítani kell és egy nedves ronggyal át kell törölni. A radiátorok szelepeit is ilyenkor kell ellenőrizni, megfelelően állíthatók-e. A portalanítás azért fontos, mert a fűtőtestek hatékonyságát javítja, ha pedig a szelepek rosszak, nem lehet szobánként állítani a hőmérsékletet, ami jelentős pazarlást eredményez.

Kazánt profival

Mielőtt beköszöntene a napi fűtés időszaka, feltétlenül hívjunk szakembert, aki átnézi a kazánt, bojlert. A cirkót át kell porszívóztatni, szintén a hatékonyság érdekében, és a téli funkcióknak megfelelően átprogramozni, átállítani. A termosztátok ellenőrzése, újraprogramozása szintén elhanyagolhatatlan feladat, ám ehhez már nem feltétlenül kell fűtésszerelő. Sokan elfeledkeznek az éves karbantartásról, pedig a többlet szén-monoxid kibocsátása miatt nagyon veszélyes lehet az évek óta felügyelet nélkül működő kazán.

Tiszta kandalló

A kandalló (ha van) alapos tisztítása szintén őszi feladat, hiszen a rárakódott korom könnyen lángra lobbanhat az első használat idején. Vigyázni kell, mert a korom egyben szénmonoxid termelő is, tehát veszélyes a jelenléte. Mielőtt tehát eljön a kandalló előtti melegedés ideje, takarítsuk ki!

Támad a szénmonoxid

Gyakorlatilag testi épségünk védelmének is felfogható az, ha kéményseprővel ellenőriztetjük a kéményt, a szénmonoxidveszély miatt. A rossz füstelvezetés, a kazánok hibás működése könnyen kitermeli ezt az észrevehetetlen, mérgező gázt. Ilyenkor még bőven van idő előre gondolkodni. Ne sajnáljuk a pénzt a csupán néhány ezer forintért beszerezhető szénmonoxidjelző felszerelése!

forrás: info.szuperingatlan.hu

Kondenzációs kazán

Egyre gyakrabban hallunk manapság a korszerű-, energiatakarékos-, környezetkímélő fűtési megoldások fontosságáról. Kérve kéretlenül megkapjuk nap, mint nap, micsoda pazarlást viszünk véghez napi tevékenységünk során. A magyar ember szinte már szégyelli magát, amint a televízióban, a sajtóban az összehasonlító táblázatokat mutogatják; mennyire le vagyunk lemaradva Európa többi részétől, nem csak anyagilag, de környezetkímélés szempontjából is. A kondenzációs kazánok esetében ez a lemaradásunk körülbelül 20-25 év! Sebaj, végre olyan technológia áll rendelkezésünkre itthon is, amely amellett, hogy energiatakarékos, kényelmes és környezetkímélő, még megfizethető is.

1978.-ban Hollandiában szabadalmaztatták az első kondenzációs kazánt. Az ötlet rendkívül egyszerű, mint a nagy ötletek többsége. Hogy megértsük a kondenzációs kazán működését, először is nézzük meg, mi történik egy hagyományos kazán belsejében az égés során. Azt már általános iskolás korunk óta tudjuk, hogy az energia nem vész el, csak átalakul. Az égés során energia szabadul fel, azaz égetéssel nyerjük ki a fűtési energiát a fűtőanyagból, legyen az szilárd, vagy légnemű. Maga az égési folyamat minden csepp energiát kiprésel a fűtőanyagból, csak a kazánjaink sajnos nem képesek arra, hogy ezt a mennyiséget 100%-ban fel tudják használni lakásunk fűtésére. Hová tűnik az a hő, amit nem hasznosítunk? Vízgőz képződik belőle, amely megkötve az égés során termelődött savakat lecsapódik a kémény belső falára. Kondenzvíz lesz belőle. Nos, ennek a kondenzátumnak a „befogására” tervezték a kondenzációs kazánt. Hol van ugyanis az általunk kihasználatlan hőenergia? Ott, benne a vízgőzben!

A kondenzációs kazán nagy felületű, tagolt hőcserélő felülete lehetővé teszi, hogy a távozó hő annyira lehűljön már a kazán belsejében, hogy ott le is tudjon csapódni. Márpedig ha a vízgőz nem a kéményben, hanem a kazánban csapódik le, a benne rejlő hőenergia visszaforgatható a fűtési rendszerbe. Ezzel nem csak a fűtőanyagból hasznosítható energiát növeltük meg 15-20%-kal, hanem jelentősen csökkentettük a kéményen távozó káros anyagokat is. Így is keletkezik némi víz, de azt már nyugodtan beleengedhetjük a szennyvízelvezető rendszerbe.

A mai korszerű kazánok hatásfoka 90-95%, ami igencsak jónak mondható. Hogyan számolják ezt ki? Minden anyagnak van egy úgynevezett égéshője, ami az adott fűtőanyag teljes hőenergiáját jelenti, valamint van fűtőértéke, ami az érzékelhető hőenergia mennyiségét jelenti. Értelemszerűen az égéshő minden esetben nagyobb, mint a fűtőérték. A kazánok hatásfokát úgy számolják ki, hogy a fűtőértéket veszik alapul, az egyébként is eltávozó hőenergia mennyiségével nem számolnak. Egyszerű példával élve: Ha 1 egység tüzelőanyag égéshője 100, de az égés során óhatatlanul távozik felhasználatlan energia, mondjuk 15, akkor az adott fűtőanyagunk fűtőértéke 85 lesz. Ezt a fűtőértéket a kazánok hatásfokának számításakor 100-nak veszik. Tehát ha ezt a megmaradt 85-öt a kazán 90%-ban ki tudja használni, akkor értelemszerűen 90%-os hatásfokkal fűt. Igen ám, csakhogy a kondenzációs kazán az eltávozó hőt is megfogja, amivel eddig nem számoltak. Megforgatja még egyszer a fűtési rendszerben, kisajtolva belőle az utolsó csepp hőenergiát is. Így ha a 85-öt vesszük alapul úgy gondolkodva, hogy a 15 egyébként is elmenne, nos ehhez a számhoz képest a kondenzációs kazán akár 108%-os hatásfokot is elérhet. Ne csodálkozzunk tehát, ha egy prospektusban azt olvassuk, hogy a kondenzációs kazán több mint 100%-os hatásfokkal fűt. Ez általában nem népbutító reklámszöveg, csak a számítási gyakorlatból ered.

Megszokhattuk már, hogy ami a nyugati országokban beválik, az nálunk nem mindig hasznosítható. Napkollektorral melegvizet előállítani Görögországban nem nagy mutatvány, de itthon télen azért gondok adódhatnak vele. Esővíz visszanyerő rendszer telepítése Angliában gyorsan kifizetődik, nálunk azonban sok évet kell várni rá. A kondenzációs kazán esetében nincs ilyen tényező. Ráköthető a már meglévő fűtési rendszerre, nem kell szétbontani a házat! Ugyanúgy néz ki, és a felhasználó szempontjából ugyanúgy működik, mint egy hagyományos kazán. Mégis, amíg a nyugati országokban körülbelül a fűtési rendszerek 50%-át (Hollandiában majdnem 100%-át) teszik ki a kondenzációs kazánok, addig itthon körülbelül 2%-nál járunk. Ez a szám rohamosan fog nőni a közeljövőben, tekintve, hogy a némileg drágább készülék 3-4 fűtési szezon alatt visszahozza az árkülönbözetet. Ezzel a ma ismert leghatékonyabb energia- és pénz megtakarítást teszi lehetővé.

forrás:  www.epitesiportal.hu

A fűtési rendszert megfelelően méretezni kell ez nem vitás. Adott épületet ellátó kazán, vagy egy helyiségben szükséges fűtőtest nagyságát még gyakorlott szakember is csak számítással tudja meghatározni. A számítás alapja nem a fűtött térfogat, hanem az épület határoló szerkezeteinek mérete és azok hőtechnikai tulajdonságai. A legtöbb bajt fűtési rendszerek vonatkozásában azok a túlzott önbizalommal rendelkező “mesterek” okozzák, akik azt mondják: ők számítások nélkül is meg tudják csinálni a fűtést. Kétségtelen: meg lehet, és ha kész van még fűt is. Viszont az, hogy az így méretezés nélkül készült központi fűtőberendezés beruházási és üzemköltségeiben valóban gazdaságos lesz, az már kérdéses. Ne válasszunk nagyobb kazánt vagy fali fűtőkészüléket, mint amekkora szükséges. A túlméretezett hőtermelő nem csak a beruházási költségeket növeli feleslegesen, hanem – főleg a hagyományos készülékek esetében – folyamatos energiapocsékolás forrása is. Válasszunk pénzügyi lehetőségeinktől függően jó minőségű anyagokat, berendezéseket. Főleg a hőtermelő (kazán, cirkó) kiválasztására fordítsunk gondot. Általában a minőség beleértve a gazdaságos üzemet, tartósságot, az egyéb szolgáltatásokat (pl. szerviz) arányban van az árral.

Lehetőség szerint olyan berendezést vásároljunk, amelyhez a gyártó megfelelő szabályozó berendezést is ajánl. A korszerű, gazdaságos üzemű állókazánok általában kétfokozatúak, fali készülékek, ún. lángmodulációs szabályozással vannak ellátva. Ezek a kisláng-nagyláng állítást vagy modulációs rendszernél a láng nagyságát a mindenkori külső hőmérséklet szerint tudják szabályozni a gazdaságos működés érdekében. (A legkorszerűbb és leggazdaságosabb üzemű kondenzációs készülékekről 2001 februári számunkban írtunk.)
Feltétlenül alacsonyhőmérsékletű fűtést létesítsünk. Az évtizedeken keresztül elfogadott 90/70 °C hőmérséklettel üzemelő fűtések ma már korszerűtlenek. (A 90/70 °C jelölés 90 °C előremenő fűtővíz és 70 °C visszatérő, lehűlt vízhőmérsékletet jelent.) Az alacsonyhőmérsékletű radiátoros fűtés legfeljebb 60-65 °C, a padló- és falfűtések 40-45 °C előremenő vízhőmérséklettel működnek. Ezt a hőmérsékletet is csak a leghidegebb téli időben – méretezési állapotban – érik el, a fűtési szezon nagy részében ennél alacsonyabb hőmérséklettel üzemelnek. Az alacsonyhőmérsékletű fűtésnek közvetlen energia-megtakarítást eredményező hatása is van. Az alacsonyabb radiátor hőmérséklet esetén az általában külső falra szerelt radiátor mögötti falfelületen jelentkező hőveszteség kisebb.
Alacsonyabb a radiátoron felmelegedő és felszálló légáram hőmérséklete. Ezáltal kevesebb a radiátor fölötti határoló szerkezet – általában ablak – hővesztesége. Kevésbé erős továbbá a levegő “rétegeződése” a helyiségben. Ez alatt azt értjük, hogy a padlónál hidegebb, a mennyezetnél pedig melegebb a levegő hőmérséklete. A kevésbé erős rétegeződés miatt az alacsonyhőmérsékletű fűtéseknél a mennyezeten és annak közelében jelentkező hőveszteség kisebb.
Padló- vagy falfűtés esetében további energiamegtakarítást jelent, hogy a nagy meleg felületek sugárzó hőhatása miatt általában 2 °C-kal alacsonyabb helyiséghőmérsékletet érzünk kellemesnek, mint a radiátoros fűtésnél.
Az alacsonyhőmérsékletű fűtések közvetett hatása a hőtermelőnél jelentkezik. A legkorszerűbb kondenzációs fűtőkészülékek akkor működnek leghatékonyabban, ha a fűtővíz hőmérséklete egész évben a földgáz égéstermék kondenzációs hőmérséklete, kb. 55 °C alatt van.
Az egyéb, megújuló energiaforrásokra épülő hőtermelők (napenergia hasznosító berendezések, hőszivattyúk) hatékonysága is annál nagyobb minél alacsonyabb hőmérsékletű fűtővizet kell előállítani.
Egy korszerű anyagokkal szerelt, jól tervezett fűtőberendezés élettartama 50 év. Ha ma még nem is építünk be kondenzációs kazánt, hőszivattyút vagy napenergia hasznosító berendezést, akkor is célszerű a fűtést úgy elkészíteni, hogy esetleg a későbbiekben ezekhez való csatlakoztatásra alkalmas legyen.
Szereljünk fel valamennyi helyiség egyedi hőmérséklet szabályozását lehetővé tevő termosztatikus radiátor szelepeket. Ezzel megakadályozhatjuk a túlfűtést, a nem használt helyiségek hőmérséklete kívánt mértékben csökkenthető, hőnyereség esetén (pl. napsütés hatása) a radiátor hőleadását automatikusan csökkenti.
Fontos: ha a központi fűtőkészüléket, kazánt valamelyik helyiségből helyiség-termosztáttal vezéreljük akkor ebben a helyiségben nem szabad termosztatikus radiátor szelepet felszerelni.
A fűtőberendezés zárt gumimembrános tágulási tartálylyal legyen ellátva. A nyitott tágulási tartályoknál a víz folyamatosan érintkezik a levegővel, belőle oxigént vesz fel, ami a fűtési rendszer idő előtti tönkremenetelének részese lehet. A fali fűtőkészülékek nagy része már gyárilag beépített zárt tágulási tartályt tartalmaz. Ide tartozik az is, hogy a műanyag csövek a levegő oxigénjét átengedik, ezáltal a fűtővíz a korróziós folyamatokhoz szükséges oxigénben feldúsulhat. Célszerű tehát oxigéndiffúzió ellen védett csőanyagot választani, melynél a védelmet egy vékony fém (alumínium) betétréteg vagy külső filmréteg biztosítja.

A hagyományos fűtésnél az égéstermék egy jó része hasznosulatlanul a kéményen át távozik. A faelgázosító kazán újszerű égetési elvének köszönhetően a magasabb hőmérsékleten éghető gázt is elégeti, így a kazán hatásfoka 85-90 százalékosra nő.

Az összegyűlt hamut általában hetente kell eltávolítani az égéstérből.

A faelgázosító kazánokhoz fontos a nagy szárazságú égetőanyag!

A kazán kezelőpanelje, a szükséges ellenőrző és szabályozó elemekkel a készülék tetején található.
A Buderus Logano szilárdtüzelésű kazánok főképp családi házak fűtésére alkalmasak.
Megállják a helyüket, mint primer hőtermelők, de ideális, olcsó üzemű kisegítő berendezésként gázkazánok mellett is alkalmazhatóak:
megfelelő, tartozékként szállítható biztonságtechnikai berendezéseik
alkalmassá teszik zárt fűtési rendszerekbe történő beépítésre is. A Buderus
szabályozástechnikai megoldási garantálják a rendszer többi elemével való
tökéletes együttműködést. A kiemelkedő hatásfokot a gondos tervezés és a
burkolat alatt található ásványgyapot hőszigetelés biztosítja.

Az üzemeltetéshez szükséges hamuzó szerszámok a készülékek alaptartozékai.

A kazán jellemzői:
- Faelgázosító kazánok családi házak, kisebb ipari épületek futésére
- Hosszú élettartam, kedvező tüzeléstechnikai jellemzők
- A rásegítő ventilátor szinte tökéletes égést, s ezáltal magas hatásfokot eredményez
- Gravitációs és szivattyús rendszerekhez egyaránt alkalmas
- Gazdaságos muködtetésük háromjáratú szelepek, valamint puffer tároló beépítésével javasolt
- Kiválóan illeszthető Buderus futési-, ill. szolár rendszerekhez kiegészítő hőtermelőként

Általános ismertető:
A kazánt – mérettől függően – 420-570 mm hosszúságú fahasábok felhasználására tervezték. Lehetséges más, pl. kocka alakú tüzelőanyag alkalmazása is, de kizárólag fa tüzelése megengedett. A kazán hegesztett, 6 mm vastag acéllemez konstrukció. A felső részén található a tüzelőanyag tároló, az alsó részén pedig az égéstér, kerámia alapanyagból. A kazán felső részét a kerámia fúvóka választja el az alsó résztől. A kazán hátulsó részén található a tuztér a szívóventilátorral. Az elülső részen két ajtó (felül a tüzelőanyag adagoló) található. A kazántest ásványgyapot hőszigeteléssel és külső burkolattal rendelkezik. A kazán felső részén található a kezelőpanel, ellenőrző és szabályozó elemekkel. A primer levegő beáramlását az oldalpanelen lévő szabályzóelemek biztosítják. A szekunder levegő a tuztér hátsó oldalánál felmelegszik, majd csövön keresztül jut el a fúvókához. A 6/4″ méretu, külső menetes előremenő és a visszatérő csonk, valamint a 150 mm külső átmérőju füstgázcsonk a kazán hátoldalán található. Ugyanitt, az alsó részen van a töltő-ürítő csonk is.

Letölthető dokumentáció pdf formátumban innen >>
forrás: http://www.buderusbolt.hu

Alapvetően földgázüzeműek (G25), de igény szerint átalakíthatóak PB-üzemre (G31) is. Kompakt készülékek, használatuk egyszerű és kényelmes, karbantartási igényük minimális. A készülékek (meleg víz/fűtés) 24/18, 28/24, ill. 36/30KW-os teljesítményű kivitelben kaphatók.

A HAJDU Zrt. a hőcserélő szivárgására 6 év, egyéb meghibásodásokra 2 év garanciát vállal.

teljesítmény: 24/18, 28/24, illetve 36/30 kW legmodernebb kondenzációs technika multifunkciós hőcserélő maximális energiatakarékosság használati meleg víz üzemmód prioritás szivattyú letapadás elleni védelem kis, kompakt készülék minimális karbantartási igény

A kondenzációs kazánok műszaki adatai

Típus: HGK-24 HGK-28 HGK-36 Használati melegvíz Névleges teljesítmény [kW]: 5,6-22,1 7,1-28,0 7,2-32,7 HMV küszöbérték [l/min]: 2 2 2 HMV áram 60 °C [l/min]: 6 7,5 9 HMV áram 40 °C [l/min]: 10 12,5 15 HMV hőmérséklet [°C]: 60 Effektív készülék várakozási idő [sec]: <1 Fűtés Névleges teljesítmény [kW]: 5,6-18,7 7,1-23,7 7,2-27,3 Max. fűtésvíz nyomás [bar]: 3 Max. fűtésvíz hőmérséklet [°C]: 90 Gázfogyasztás (G20) [m3/h]: 0,59-2,30 0,75-2,90 0,75-3,40 Elektromos adatok Névleges feszültség [V]: 230 Érintésvédelmi osztály: I. Védettség: IP44 Energiafogyasztás teljes terhelésnél [W]: 105 Energiafogyasztás részleges terhelésnél [W]: 40 Energiafogyasztás készenléti állapotban [W]: 2,4 A kazán méretei és súlya Magasság [mm]: 590 650 710 Szélesség [mm]: 450 Mélység [mm]: 240 Súly [kg]: 30 33 36

forrás: Hajdú Rt.